Most egy kicsit másról fogok írni.Nemrég írt nekem egy lány,aki arról írt,hogy mennyire szereti a papagájait,meg általánosságban az állatokat,és bármennyit képes a madaraira költeni,csakhogy szépek és egészségesek legyenek! Ezután a neten találtam egy portált,ahol egy tenyésztő írt egy 4 hónapos hullámosról,aki az ő tenyészetében született,majd eladták,és a gondozatlan,ápolatlan madár meghalt.A szívem szakad meg ilyenkor,de egyben dühös is szoktam lenni,hogy ha már elvállalnak egyesek állatot,legyen az madár,kutya,macska,bármi,akkor TÖRŐDJENEK vele,adjanak neki sok-sok szeretetet,ápolják,gondozzák,nem pedig mintha ott se lenne szerencsétlen állat,és mocsokban,piszokban haljon meg,mint ez a hullámos,akiről írtam!Ezzel arra szeretném felhívni a figyelmeteket,hogy csak akkor vállaljatok madarat(de bármilyen állatot),ha van rá időtök! Én sokáig szerettem volna kutyát,de a lakásunk nem volt megfelelő neki,nem lett volna sétáltatni idő,egyedül meg nem hagyhattuk volna otthon,mert nem kertes házunk van.Egy madár azért más,így Bubim teljesen jól elvan egyedül,de ha hazaérünk,rögtön foglalkozunk vele,"bepótoljuk" az egyedül töltött óráit.Erről a "Papagájt szeretnék!"-ben is írtam.ADJATOK SOK SZERETETET ÁLLATAITOKNAK,FOGLALKOZZATOK VELÜK,ÁPOLJÁTOK,GONDOZZÁTOK,ÉS LELJÉTEK ÖRÖMÖTÖKET BENNÜK !!  :)  :D